whisky

Barman’s Choice XX.

 

Egy nagyon elkésett bejegyzés következik. Még szeptemberről vagyok adós vele. Akkor jelent meg a legtrendibb Islay lepárló éves kiadásának legfrissebb darabja, az Ardbeg Alligator.

Az elején azért megjegyezném, hogy a mentségeim közt felsorolhatnám a kevés szabadidőt, vagy máshogy szólva, a sok munkát, egy hosszas betegeskedést ami igazán nem tesz jót annak, aki az orrát és az ízlelését használja, persze megemlíthetném a lustaságot és az egyéb figyelmet elvonó egoista hedonizmust. Mondjuk, most akkor felsoroltam, remélhetőleg senki nem ült tűkön, ha mégis, akkor bocs :) Most itt az Ardbeg Alligator jegyzet !

 

Mit is tudhatunk erről az Ardbeg palackozásról? Az Alligator az Ardbeg hardcore követőinek – értsd Ardbeg Committee- kiadott, majd közvetlen ezután a nagyközönség számára elérhető palackozás. Olyan mint a Rollercoaster , vagy a Supernova, de ezt az utat járta be a Corryvreckan is. A különlegesség az Alligatorban az, hogy egy erősen pörkölt új tölgyhordót használtak az érlelésénél. A hordók pörkölése bevett eljárás a kádárszakmában, ezáltal a whisky iparban is. Több oka is van, nekünk most elég annyit tudni, hogy a pörkölés után a tölgy aromáinak egy új dimenziója jelenik meg a benne érlelt párlat ízében. A pörkölés fokozatai más és más karaktereket adnak hozzá a párlathoz. Az Alligatorhoz használt pörkölési metódus a legdurvább, négyes fokozatú.Az eljárásnak is ez a neve, alligátor.Tulajdonképpen nyílt láng fölött égetik a fát percekig. Az eljárás után a fa felszíne olyan lesz, úgy néz ki mint az alligator,krokodil páncélja, innen kapta az ital a nevét is. Természetesen ez remek lehetőség volt a lepárló marketingeseinek, hogy ismét valami nagyon ardbeges kampánnyal vezessék fel az italt. Ezzel például :

 

Az Ardbeg párlat tehát nagyjából 2000 magasságában bele került ebbe az erősen pörkölt, kvázi égett hordóba. Idén év elején a lepárló szakemberei a kóstolás után úgy találták, hogy a whisky nagyon intenzív. Egy erős, tüzes, az új tölgy és a pörkölés aromáit túlzottan megmutató ital lett. Ezt ellensúlyozandó, a whiskyt a klasszikus bourbon hordós ,főleg a hagyományos 10 éves palackozással házasították. Az együtt töltött hónapok után került palackba az Alligator. Én először a Committee palackozásból kóstolhattam egy kis mintát, akkor azt mondtam, ez az utóbbi idők legjobb Ardbegje. Ezt a mondatot csak akkor fogom tudni elmagyarázni, ha valaki elég nyitott ahhoz, hogy megértse, hogyan is működik a whisky ipar.Az Ardbeg jelenleg (és az elmúlt években is ) azzal a kis problémával küzd, hogy a raktárkészlete relatíve kevés. Az 1997 – es tulajdonosváltáskor, amikor a jelenlegi gazda, a Glenmorangie megvásárolta a lepárlót, a hordók száma nem volt számottevő. A szakemberek felismerték azt a fajta kényszert, hogy ha állandóan a piacon szeretnének lenni, akkor muszáj azt megtenniük, amit náluknál kisebb lepárlók is megtesznek a túlélés érdekében. Vagyis viszonylag fiatal, kevésbé kiforrt karakterű whiskyket eladni, vagy utóérleléssel vagy komoly marketinggel. Az Ardbeg soha nem volt az utóérlelések bajnoka szerencsére, ellenben zseniális marketingeseik vannak. 1997 óta a lepárló rajongói végig követhették az Ardbeg fejlődését a  Very Young, Almost There palackozásokon át 2008 -ig, amikor megjelent az Ardbeg Ten, ami azóta is egy ikonikus és kiváló islay malt.Az Ardbeg 70-es évekből származó maltjai, a 16-17 éves italok vagy a korosabbak pedig ezzel párhuzamosan árban egyre elérhetetlenebbek lettek a széles vásárlói réteg számára. 2008 után a lepárló kapacitását lekötötte, hogy a világhódító sikerre ítélt Ten állandóan elérhető legyen. Ez mellett figyelni kellett, hogy növeljék az utókornak a készleteket, ezért az üzletet úgy tudták mozgásban tartani, hogy a cég top szakembere, Bill Lumsden által megkreált de még az Ardbeg stílusához képest fiatal italokat egy- egy izgalmas névvel ellátva, sztorit kreálva mellé kínálták a vásárlóknak. Ilyen volt a Supernova, a Rollercoaster például. A magas ár volt hivatott a minőséget sugalni, de sokan kritizálták ezért az Ardbeget, hogy elitista módra fiatal whiskyket ad el komoly árért, miközben egy Airigh nam Beist a maga korával és minőségével lekerült a palettájukról. Mondjuk ennek is nyilván meg van az oka, de tény, az Ardbeg whiskyk feltűnően gyenge “izomzattal” jöttek ki a lepárlóból. A lehetőségek, hogy valami újat is és érdekeset is alkossanak beszűkültek arra, hogy például a Supernova kapcsán egy nagyon erős tőzegeléssel dobjanak a karaktereken. És igazából amit csináltak nem volt rossz, a Supernova is nagyon jó whisky, a Corryvreckan is az de ez már a modern Ardbeg világ. Nem az amit a 70-es évek palackozásaiban felfedezhet az ember. Fontos megérteni, hogy nem gyenge whiskykről van szó, hanem másfélékről. Az Ardbeg nem enged ki minőségileg gyenge produktumot.De ízlések és pofonok. A legtöbb lepárló vezető palackja, a 10-12 éves “alapművek” elég unalmasak lesznek a többi, új megjelenéshez viszonyítva. Az Ardbegnél a 10 éves azonban még mindig a legjobb whisky. Ehhez mérten van akiknek csalódás a mindenkori legújabb Ardbeg palackozás, de ez idővel változni fog. Amikor megítélünk egy whiskyt, meg kell ismernünk a körülményeket ahogy született, ismernünk kell az infókat vele kapcsolatban és ehhez mérten kell megítélni. Utána lehet hasonlítgatni, kritizálni, összemérni. Namost, az Alligator, amit egy szénné égetett hordóba zártak, ami ráadásul új amerikai tölgyhordó volt, most, mire a palackba került, ebből a technikából kihozta a maximumot. Kicsit képzavarral élve, ha a kedvenc focicsapatunk a támadó foci helyett pár meccsen egy defenzív,kevésbé attraktív és élménydús meccset játszik, attól az a csapat még azt a taktikai elemet csinálhatja kiválóan. Kb ilyesmi az Alligator.  Az alábbi kóstolási jegyzet  a nagyközönségnek is elérhető palackozást mutatja be.

Ardbeg Alligator   51.2 %   L11 194 14:18 6ML

 

MEGJELENÉS : Sápadt, nyoma sincs a 10 éves olajos arany árnyalatának.

ILLAT : Erős faszén és gyömbér. Ánizs és füst, pörkölt fa, megégett piritós és alkohol. Vízzel szebb, összetettebb, jobban domborodnak az édeskés, vaniliás karakterek a domináns szenesség alatt.

ÍZ : Nem a megszokott olajos, citrusos,sós Ardbeg. Ez egy teljesen más világ, szokatlan a lepárlótól. Szinte csípős nyers gyümbér, torma, fahéj.Nagyon intenzív,szenes, kátrányos, chili és csoki, a legszárazabb étcsokoládéból.Roppant borsos,taliskeres. A második hullámban karbolos, fertőtlenítős agresszió.Mindez egy érezhetően gyenge testre épülve. Fiatal ital benyomását kelti, de ez inkább az új tölgyhordó adta sodró ,dinamikus fűszeresség mint a valós kor. Porított kömény, kakaó. Az utolsó harmadban felbukkan egy kevés a klasszikus ardbeges világból, de amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan adja vissza a helyet a kormos, fűszeres jegyeknek.

LECSENGÉS : Nagyon száraz. Poharanként hol gyorsnak ítéltem, hol tartósnak. Azért mondanám mégis gyorsnak, mert amit hagy maga után az a kormos, szenes íz, kevés kakaó és kávé nem elég elnyammogni rajta. Inkább a száj szárazságát igyekszik az ember kezelni mint a finisre figyelni.Tőzeg, orvosi géz még ami említésre méltó.

ÖSSZEGZÉS: Huuu, ez elég komoly tűzfolyam volt. Igazi tüzes víz, lágy testtel, kevés bourbonos édességgel és rengeteg szenes ízzel.Uralja a csípős fűszeresség és a pörkölt aromák. Gyors, váratlan, száraz. Mint egy alligátor amikor kitámad. Ennyi analógiát akartam csak megengedni magamnak a névvel.Ez nem egy hatalmas, agresszív whisky. Nem is klasszikus Ardbeg. Azonban tökéletes példája egy erősen pörkölt, új tölgyhordós isly whiskynek. Ha csak ennyit akart, abban nagy. Szokatlan és nem lesz kedvenc. A felületesség gyengécske fiatalkori botlásnak ítélheti. A figyelmesség pedig érdekesnek. Az Ardbeg ezt a technikát szépen megmutatta. Túl modern a stílus, ez lesz az Alligator veszte. Én azért örülök, hogy egy ilyen bátran megkonstruált whiskyt kóstolhattam tőlük. De most már jöhetnek a klasszikusok:)

 

Ha valamire nagyon fel akarnám hívni a figyelmet, az az, hogy rengeteg időt hagyjunk az Alligatornak szellőzni. Nem lesz ez egy könnyen megítálhető élmény.Nekem jó partner volt átiszogatni vele az őszt. Jó ellensúlya volt a datolyás, sherrys maltok nehéz és lassú édességének.

Az infóim szerint jövőre érkezik egy újabb Ardbeg, amit a kreátora is csak úgy aposztrofált, hogy az “Alligator fia”. Fogalmam sincs mi lesz az. De az biztos, hogy megkóstolom, mert valami csavar lesz benne. Addig meg kibontok egy teljesen más világot bemutató Ardbeget. De ez már egy másik jegyzet lesz..


Reklámok

One thought on “Barman’s Choice XX.

  1. Jónak tűnik, de úgy döntöttem, ennyit nem adok ki érte. Pedig sajnálom, mert eddig minden Ardbeg nagyon ízlett, de ez itt már nagyon elszállt ár. Sajnos a többi is kúszik felfelé, és nem is csak finoman. :(

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s