whisky

Whisky Fringe 2013 ( folytatás )

A következő stand a Glenfiddich révén világhírűvé vált Grant család asztala , rajta a Glenfiddich sor , 12 évestől a 21 éves Gran Reserva-ig , közte a 19 éves Age of Discovery széria madeira érlelése . Engem főleg a Balvenie érdekelt , abból is a legutóbb megjelent pár variáció . A klasszikus Balvenie-k mint a 12 yo Double Wood , a 15 yo Single Barrel természetesen ott voltak , ahogy a legendás remekmű , a 21 éves Port Wood is . Helyet kapott a standon még a 14 éves Caribbean Cask , a rumos érlelés, ami nagyon népszerű a lepárló maltjai közül manapság .Most azonban a 12 yo Single Barrel és a 17 yo Double Wood kötötte le a figyelmemet . Előbbi nem csak abban tér el az ismert 15 éves Single Barrel kiadástól , hogy fiatalabb , de ezúttal nem csak azt tudjuk , hogy ” traditional oak cask ” érlelt whiskyről van szó , hanem pontosan fel van tüntetve a dobozon , hogy ez first fill típusú hordóból érkezett . A Balvenie single cask kiadása , a Single Barrel palackozások, változó minőségűek  ahogy az jellemzi általában a single cask whiskyket . De a bourbon érlelt Balvenie nekem jobban tetszik mint az alapsor bármelyik sherrys érlelése . Pedig a Balvenie sherry hordós variációi igazán remek whiskyk . Egyszerűek , tiszták , magasszínvonalúak bár kiugró minőség nélkül . Ez a 12 éves, single cask Balvenie nagyon bejött ! Pazar kis példája a first fill bourbon érlelésnek ! Szépen bemutatja a tölgyre jellemző édeskés , vaniliás karaktereket , hozza a tejcsokis krémességet , felbukkannak könnyed gyümölcsök benne , a fa is a megfelelő mennyiségben köszön vissza azzal a kellemes, fahéjas fűszerességével . És az egész fekszik egy klasszikus , vajas piritós ropogósságán . Az egyetlen gondja , ahogy megsúgták , hogy viszonylag kevés a készlet ebből a típusból . Aki teheti , szerezzen be a Balvenie 12yo Single Barrel palackokból egyet , mert szép munka és hamar el fog tűnni . De senki ne felejtse , ez single cask . A minőség hordónként változhat és változik is . Én azonban merek rá fogadni , hogy ez a first fill cask kiadás túlnyomó részben kiváló . A megjelenése is tetszetős . Informális és elegáns is egyben . Nézzük a következőt ! A 17 yo Double Wood az ismert DW kiadás idősebb variációja . (A 17 év amúgy is kultikus a lepárlónál , nagyon kreatív kis szériát hoztak ki ezzel a korjelöléssel korábban . Abban a sorozatban szerepelt a Peated Cask , az Islay Cask , a remek Sherry Oak ,a Rum Cask , New Oak , Madeira ) A benyomásom , hogy egy picivel teltebbek csak az aromák mint a 12 évesnél , de semmi több . Ha onnan közelítem meg , hogy pont ez volt a cél , hozni az ismert karaktert idősebb kiadásban , akkor szavam sem lehet . A csomagolása mindenesetre tetszik , a hagyományos címke ezúttal sötét színekben pompázik . Bár a beharangozóban új Balvenie-ként jellemeztem őket , igazából ezek a palackozások már tavaly óta kint vannak a piacon . Ahogy a travel retail megújult sorozata , a Triple Cask kiadások és David Stewart zseniális mestermunkája , a Tun 1401 aktuális megjelenései is . E két utóbbi Balvenie széria nem volt sajnos elérhető a Fringe alatt .

12sb

A Speyside képviseltette magát a következő standon is . Itt a Glen Moray kínálta a portékáit . Bevallom , a Glen Moray sokáig parkolópályán volt nálam , mert az első találkozásaink alkalmával nem tudott meggyőzni . Átlagos, szégyenlős kis maltnak tarottam , amit időnként szép ruhába öltöztetnek , hogy aztán magára hagyják a bálterem sarkában . Persze , a látszat mögött a Glen Moray szépen teljesitett aktuális gazdáinak . A lepárlót 2008-ban megvette a La Martiniquaise nevű cég , azóta sokat nem lehetet hallani róluk ,tették a dolgukat , a maltok mentek a cég blendjeibe illetve tartották az alapsort single malt palackozások tekintetében . A Classic és a 12 éves verziójuk szép csendesen elüldögélt a polcokon , a 16 éves nagytestvérrel együtt . Időnként kiadtak pár egyéb érlelést is , mint egy vörös boros finish , egy 14 éves portóis , de egyik sem rengette meg a whisky világát . 2011 -ben megjelentettek egy 10 éves Chardonnay érlelt maltot , ami engem továbbra sem vitt közelebb ahhoz , hogy megkedveljem a lepárlót . Bevallom , prejudikáltam ,és nem kóstoltam meg anno mikor megjelent . Tíz éves Glen Moray , na meg chardonnay ? Kösz, ezt kihagyom . De most, a Whisky Fringe alatt remek alkalom mutatkozott arra , hogy pótoljam ezt a hiányosságomat és ne csak sztereotipiák alapján , kóstolás nélkül ítéljem meg a whiskyt . És őszintén szólva a megfelelő hely is adott volt, valamiért nem tolongtak a stand előtt . Célirányosan a Chardonnay érleltet kértem a poharamba kezdésnek . Mert volt ott még más is ami érdekelt, de róluk pár sorral később ! Nos, az egész rendezvény egyik kellemes meglepetése a Glen Moray 10 yo Chardonnay cask lett ! Remek , könnyed, édes-vajas, könnyen iható ,légies ,csak jókat tudok róla mondani . És elképesztően jó az ára, ehhez a minőséghez szinte ingyen van . 25 font körül vásárolható meg itt kint , ami gyakorlatilag a legolcsóbb single maltok egyikévé teszi . Ez az előnye annak , ha egy lepárló agyon van hallgatva . Nos, a Chardonnay cask komolyan elgondolkodtatott a Glen Moray megítélését tekintve és csak remélni tudom , hogy valami hasonló utat folytatnak a jövőben is . Annál is inkább mert azóta megjelent egy Chenin Blanc érlelésük is , amit ezek után feltétlen kifogok próbálni . Sok lepárló keresi az útját, a saját stílusát . Van ahol erőltetettre sikeredik ez , van ahol már megtalálták a kellő mértéket érték és marketing közt. A Glen Moray talán ezekkel a fehér boros érlelésekkel kitud törni az elhallgatott lepárlók köréből . Valahogy jól nyúltak bele, hogy ez a lágy, sima karakterű ,mondhatni egyszerű párlat a nemesebb fehér borok hordóiban szépen egészül ki azok hátrahagyott aromáival . Magunk közt szólva, az sem lepne meg , ha ebben lenne valami komoly tudatosság , nem csak az a meseszerű érzés amit sugall a sztori , hogy egy szerény kis szégyenlős valakiből hirtelen sztár lesz . A tulajdonosok ugyanis komoly boros,borászati háttérel rendelkeznek . Összefoglalva , a Glen Moray minden tekintetben a legfranciásabb malt , beleértve a konkrét tényeket és azt , ami jelenleg körüllengi a brandet . Ilyen pozitív élmény után természetesen maradtam a standnál és megkóstoltam a Glen Moray 30 yo nedűt is . Nemes ,olajos , a tölgy jelen van de nem dominál . Klasszikus virágos illatok és ízek . Nagyon szép whisky . Az egész szelekció amit a Glen Moray standnál kóstoltam , hozza az igazi housestyle whisky élményét , amit én mindig is keresek a maltokban . Óriási bocsánatkérés részemről az alulértékelt Glen Moray irányába ! Nem, nem akarok álszent lenni, továbbra sem lesz kedvencem , de felnyitotta a szememet bizonyos kérdésekben . Az alapsoruk továbbra is átlagos ( Classic, 12, 16 ) de a Chardonnay cask és a 30 yo igazi felüdülés volt . Megkedveltem e két palackozást . Kiváncsian várom a Chenin Blanc érleléssel való találkozást . Volt még egy érdekesség az asztalon , egy peated Glen Moray . Ez nem whisky, nem töltött 3 évet tölgyhordóban . Tőzegelt new make spirit .  Extrém cucc, hiszen a lepárló totálisan tőzegmentes de a tulajdonosok a blendjeikhez rendeltek egy kis adagnyi tőzegelt Glen Moray párlatot , amit aztán egy csinos kis üvegcsébe zárva a marketingesek a nyilvánosság számára is elérhetővé tettek . Nos, érezhetően egy csecsemőkorú párlatról beszélünk , a tőzeg iszonyú karakteresen van jelen de nem a füstös formában , ahogy az emberek nagy része azonosítja a tőzeget a whiskykben . Olajos, fanyar, fenolos, savanyú. Mellette sok apró gyümölcsre emlékeztető aroma, csokis jegyek és brutál 60 fok . Nem fogott meg , de érdekes volt .

fotógm30

A templom főhajóban helyet kapó , annak bal oldalán elhelyezkedő standok sorát az Adelphi zárta . Ők a kedvenc független palackozóim , főleg a Clynelish palackozásaik miatt ! De nagyon szeretem bármelyik whiskyjüket, mert szerintem jó a válogatásuk , szépek a hordók és remekül mutatják meg egy-egy whisky igazi arcát . Az esetek többségében az Adelphi palackozásokkal nem tud hibázni az ember , szemben a sokszor hektikus minőséget nyújtó egyéb, nagynevű IB-k cuccaival. Külön aktualitást ad az Adelphi termékeknek az , hogy hamarosan felépül és termelni kezd a saját lepárlójuk , az Ardnamurchan Distillery . Ez a távoli Ardnamurchan félszigetre tervezett lepárló már idén termelni fog . Az első párlatokat december magasságában szeretnék hordóba tölteni . A distillery területén saját tőzegláp van , innen szeretnék a tőzeget használni a leendő maltjukhoz . Van saját, családi farmon termelt árpájuk is, de természetesen vásárolni is fognak . A név az Ardnamurchan lesz . Mindezeket Antonia Bruce -tól tudom , akinek a családja kezében van a cég és aki tevékenyen részt vesz a whisky értékesítésében .És aki meglepő módon magyarul szeretne megtanulni . Évekkel ezelőtt, mikor először kerültem vele kapcsolatba és elmesélte ezt , kissé meglepődtem . Gondoltam , biztos csak kedveskedni akar nekem , hogy dicséri az anyanyelvemet . De nem , valóban magyarul tanul :)  Az Adelphinek van az egész whisky-világ legjobb logója, legalábbis szerintem . Ez a Dancing Man , egy ijesztő,nyilván ittas, kiltben táncoló, skót figura . Az Adelphi klubnak is ő a logója, illetve ő a névadója . Nos, a Dancing Man vidáman táncolhat tovább , a jelek szerint a cég jó úton halad . A kóstolásokat itt nem ecsetelem , mindegyik remek volt . Itam 15 éves bourbon érlelt Clynelisht 1997-ből, egy nagyon fiatal Caol Ila-t sherry hordóból , egy 18 éves sherried Tobermoryt , 21 éves Longmornt szintén hasonló hordóból . Én a legtöbbet a whiskyk karaktereiről az Adelphi palackozásokból tanultam az évek során . Nem arról van szó , hogy ők a legkiválóbbak , de magas minőséggel dolgoznak és az én ízlésemnek , képességeimnek a legjobban az ő cuccaik fekszenek . További sok sikereket nekik a Dancing Man és az Ardnamurchan tekintetében is !

adelphi2

 És jött az újabb kedvenc ! Springbank Distillery !  Az asztalon 10-tól 18-ig minden a névadó Springbanktől . Itt a lepárló tőzegelt maltjának , a Longrownak pár rmeke . Például a Longrow Peated , ami tavaly váltotta a Longrow CV-t és a kaotikus hordó megamix után ( volt abban minden , port,sherry,rum,etc,etc ) egy sokkal klasszikusabb whiskyként vette át a brand vezető maltjának szerepét . Bourbon és sherry , tőzegelt campbeltowni malt és ennyi. Nem is kell több egy alap Longrownak .Nekem tetszik . Pláne ,hogy ott figyelt a jelenlegi toplistámon dobogós nagytestvére , a Longrow 18 yo is az asztalon ! A 18 éves Longrow 2011-es palackozása az eddigi legjobb OB kiadás amit én kóstoltam . Egyszerűen imádom . Azóta idén kijött az új adag , 2013-as jelöléssel . Ott kínálták magukat a Kilkerran ikrek , a Work In Progress széria alatt idén ( W.I.P. 5 ) duplán kiadott  fejlődéstörténet szereplői . Most Bourbon és Sherry változatban is kóstolható és vásárolható . Jövőre pedig jön a 10 éves , kvázi első hivatalos, korjelölt Kilkerran . De ami igazán örömteli volt ezen a standon , azok a közeljövőre vonatkozó hírek voltak . Egyrészt jön a Longrow Red második kiadása , ami a legutóbbi cabernet sauvignon érlelés után idén shiraz hordóból érkezik . A szisztéma hasonló , jópár év bourbon hordó, aztán pár év boros érlelés . Az első Red hét évet kapott bourbon hordóban majd négyet a cabernet sauvignon hordóban . A hónap végén megjelenő második kiadás – ha jól emlékszem így mondta a forrásom – kilenc év bourbon és hat év shiraz lesz . De ebben nem vagyok biztos, pár nap és kiderül . Kóstoltam , elfogult vagyok , tetszik . Az első ugyan jobban bejött , de ez is finom . És mindezt mondom úgy, hogy én nagyon nem kedvelem a sherry érleléseket kivéve a boros variációkat . De a Springbank cuccai mások . Azokat szeretni kell ! És ha már boros érlelés és jó hír, akkor dobpergés ééés…hamarosan jön a… Springbank Gaja Barolo !! Ez azért nagy hír , mert a Wood Finish sorozat nem csak remek széria , gyűjtőknek és fogyasztóknak egyaránt , hanem mert a lepárló korábbi gaja barolo érlelt whiskyje nagy nagy kedvencem volt . Igaz, az Longrow Gaja Barolo volt, de pont ezért vagyok kiváncsi nagyon a Springbank hasonló palackozására . Összefoglalva , a Springbank stand szokás szerint a legizgalmasabb híreket szolgáltatta ,náluk mindig hasonló élményben van része a látogatónak . A jó hírek közé sorolom a tényt , hogy a Springbank márkanagykövete , Jenny Karlsson gyermeket vár akinek innen is kívánok sok boldogságot ! Fura volt látni egy állapotos kismamát a whiskys palackok mögött . A közös fotónkon így öten lettünk hirtelen , Jenny, én, a poharamban Longrow Red Shiraz , az ő kezében pedig a nagy pocakja mellett Kilkerran palackok . Inni már nem szabad neki , de így is a legmókásabb volt a rendezvény márkanagykövetei közül :)

A következő két stand nem okozott nagy meglepetéseket, más-más okokból . Az egyik az Angus Dundee Distillers két maltját mutatta be . Ezek a Tomintoul és a Glencadam . Kóstoltam őket eleget, egyik sem fogott meg . A másik stand a Glenfarclas volt, akik az alapsorukat hozták , őket is kótoltam eleget, kedvelem őket de ezúttal nem akartam ezerszer kóstolt maltokra időt fordítani .

Mert jött a következő érdekesség , a pár hónapja kettévált független, családi  palackozó cég , a Douglas Laing and Co , a Stewart Laing kezébe került brandjeivel . Stewart új cége a Hunter Laing & Co név alatt ,kapta a családi vagyonból az Old Malt Cask , az Old & Rare Selection ,Douglas of Drumlanrig range of Single Malts, Douglas Blend, House Of Peers, Sovereign Single Grain és John Player Special blend brandeket . Szerinte ő járt jobban . Itt sokat beszélgettem Stewarttal , aki emlékezett a magyar whisky szaküzlet tulajdonosaira , név szerint is megkért, hogy üdvözöljem Katit és Zsoltot . Itt és most átadva ! :) A poharamba itt először egy Caperdonich 15 yo 1992 került az OMC sorozatból . Ez a lepárló pár éve teljesen eltűnt , szó szerint ledózerolták . Azóta a Caperdonich készletek nagyon felértékelődtek természetesen , bár maga a whisky nem rendelkezett soha nagyon egyedi karakterrel . Pár IB cég 70-es évekből származó Caperdonich-ja kiváló whisky ugyan , de a fiatalabbak kevésbé jelentősek . Én egy nagyon kellemes adagot fogtam ki , ettől a mára már történelemmé vált lepárlótól . Illatában pazar banán és zöldalma héj , vanilia ,ízében édes aromák, nagyon szép és finom tejcsokis jegyek . Egyszerű de szép whisky, gyors lecsengésel . Üdítő kis dram volt ! A másik maltom itt egy Tamdhu volt 1990-ből az Old & Rare Selection sorozatba lepalackozva. Kiváncsi voltam , mit tud mutatni a korábban kóstolt , új Tamdhu mellett egy több mint két évtizeddel ezelőtt készült felmenője . Szép, citrusos , könnyed.Egy kis tejeskávé,pici eukaliptusz , banánhéj , fehér bors . Kedveltem . Az új OB nyilvánvalóan sokkal teltebb gyümölcsösséget hoz a sherry hordók miatt , amennyiben egy alapvetően könnyed malt kapcsán szóba jöhet bármi teltség . Mindkettő jó volt .

sl

És itt még csak a Whisky Fringe kiállítóinak felénél jártam .

folyt.köv. – Kortalan legendák. Szépség és szűziesség . GlenBenGlen . Az északiak . Tanyasi celebek . Az örökség 2 .

Reklámok

3 thoughts on “Whisky Fringe 2013 ( folytatás )

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s