whisky

Whisky Show Budapest 2013

 

Az ősz egy remek évszak . Akkor is amikor sárgás-barnás , szárazon roppanó levéltakarót terítenek a fák lábaink elé és akkor is , ha ilyen napsütötte , késő nyári üzemmódban leledzik az időjárás mint most , húsztizenhárom őszén . De legyen bár az időjárás ködös , nyirkos, száraz vagy kellemes , az ősz a whisky világában egy termékeny időszak . Az igazán jelentős rendezvények ilyenkor történnek és a lepárlók komoly szériái is ebben az időszakban bővülnek .

Beszéljünk most a számunkra, magyar whisky fogyasztók számára legkedvesebb eseményről , a budapesti whisky showról . Bevallom férfiasan , idén töltöttem a legkevesebb időt a rendezvényen , mert rajtam ütött a hűvösvölgyi borhuligánok vezére és egy pár órás whiskyzés után magával rántott a pest-budai éjszakába . Sokra nem emlékszem…

Ezért idén nem lenne etikus és autentikus egy részletes beszámoló tőlem, már csak azért sem , mert a show nem minden eseményét láttam . Az a három-négy óra azonban amit ott töltöttem az eddigi legjobb budapesti whisky show élményem volt . És engedtessék meg , hogy ennyi whiskyzéssel töltött év után azt mondhassam, elég volt ahhoz , hogy alább kifejtsem, hogy láttam én és mit gondolok a magyar whisky közegről 2013-ban. Rendezvényestől , fogyasztóstól, lehetőségektől , mindenestől.

A harmadik show előtt voltak már elvárásaim , nem csak nekem, szerintem mindenkinek aki az elmúlt 3-5 évben megismerte a Whiskynet és a Budapest Whisky Klub elhivatottságát . 2012 -ben ugyan nem volt whisky show , helyette a Whiskynet születésnapi partija volt az év legwhiskysebb eseménye , de már ott kiderült , hogy bizony a magyar maláta ( és blend ) rajongók sokkal de sokkal többen vannak mint amire akár csak a szervezők számítottak és nem is félnek megmutatni magukat ha esély van jó whiskyket kóstolni , ismerkedni, beszélgetni, ünnepelni az élet vizét . A szülinapi parti után elég keserves volt kivárni egy teljes évet , hogy ismét randevúzzunk , mi whisky kedvelők , de annál nagyobb volt az öröm , mikor hivatalossá vált , hogy bizony 2013-ban folytatódik a hagyományos formájában a Whisky Show . Az ismert helyen , a szokásos minőségben , a klasszikus szervezőgárdával de sokkal nagyobb izgalommal és elvárásokkal a vendégek részéről . Bizony , az elmúlt három évben a magyar whisky fogyasztó igényesebb , információéhesebb , tudatosabb lett, köszönhetően a hazai whisky szcéna ismert arcainak és cégeinek , a nemzetközi kapcsolatoknak és a kiváncsiságnak . Örömmel kellett konstatálnunk , hogy a korábbi években számonkért hazai italkultúra bizony hatalmasat fejlődött , legalábbis a whisky témakörében mindenképp . A tavalyi Whiskynet születésnap után már mindenki tudta , hogy valami megváltozott , eljött az áttörés és a kérdés már csak az volt, hogy az eddig irányt mutató erők , értsd a Whiskynet, a Whisky Klub , a whiskyt a hazai bárkulturába bevezető cégek és persze a kereskedők , képesek e ezt lereagálni és meglovagolni az egyre inkább az igényesség és tudatosság felé haladó hullámokat .

Ilyen gondolatok fogalmazódtak meg bennem amig hazafelé repültem Edinburghból . Kiváncsian vártam , mi lesz az a hangulat ami az idei rendezvényt uralni fogja . Afelől nem voltak kétségeim, hogy a szervezők korrekten és komolyan megszervezik nekünk ezt az eseményt de nagyon kiváncsi voltam , hogy meg lesz e az a nehezen körülírható ” valami ” ami a fenti sorokban lett pedzegetve . Talán valamiféle fejlődésnek írhatnám le ezt a folyamatot vagy érzést , pedig annál többről van szó . Az évek óta kemény gazdasági helyzetben olyan terméket mint a whisky, sikerre vinni egy hagyományosan árérzékeny és nehezen nyitó közegben mint a magyar , az elismerésre méltó . De legalább akkora teher is , hiszen van egy olyan pont amikor vagy túlnő a dolog a vezető erőkön és már csak ápolni kell a magára talált szubkultúrát vagy továbbra is küzdenek az életben tartásáért . Magyarul , felismerik e , egyátalán felismerhető e az , hogy a whisky fogyasztók felnőttek vagy továbbra is iránymutatásra szorulnak ?

Fontos megjegyeznem , hogy egyetlen véleményemmel sem a Whiskynet üzleti modelljét , lehetőségeit , tehetségét minősítem  hanem a magyar whisky szubkultúra látható jeleit reagálom le . Bár egyik a másik nélkül nem nagyon működne , de a szubkultúra manapság már nagyobb befolyással van az üzletre . Eddig az üzleti modell része volt a figyelem felkeltése , a megszólítás , a bemutatkozás és az igények felkeltése , ma már inkább a megszólított és gyorsan , pozitivan reagáló közeg szab irányt az üzletnek . Én így látom a nemzetközi whisky rajongó közönség szerepét a kisebb piacokon , de bizonyos tekintetben még az olyan komoly helyeken is mint a holland, belga, kelet-ázsiai whisky szcéna . (ellenpontként például a BRIC országok -Brazilia, Oroszország,India,Kína- , a dél-amerikai piac és a recesszió utáni dél-európai piac jelenleg inkább az üzlet által diktált tempóban és mederben halad , bár ebben nyilván a méretük is szerepet játszik) . Az igényesség , az elvárások sokkal inkább jelentkeznek a kisebb területeken mint a mennyiségi eredményt felmutató piacokon . Ez logikus és normális .Ez a pont , ez a döntés most érkezett el a magyar whisky közegbe és számomra ez volt az elsőszámú kérdés a harmadik budapesti whisky show kapcsán .

A whisky mára sikeresen túllépett azon a sztereotipián ami valaha az identitását jelentette , nevezetesen , hogy a whisky egy férfias ,nagypapás , erős alkohol . A maláta whiskyk sokszínűsége és a remek marketingmunka tökéletesen kimozdította ebből a pozicióból a terméket és új aranykorszakot nyitott a whisky történelmében. Bár ezek a tények elsősorban a skót whiskytermelés 90 %-át adó blendeknek és a megacégek büdzséjének köszönhetők , a maláta whisky ugyan úgy profitált ebből a folyamatból . Sőt ! Ma már egy whisky fesztiválón, egy szervezett kóstolón a résztvevők jellemzően a fiatal középkorosztályt képviselik , kiegészülve természetesen a tapasztaltabb ” évjáratokkal ” . A fiataloknak a whisky ma már egy sokszínű ( sic ) skálája egy tökéletesen természetes produktumnak , ami sokkal érdekesebb és élvezhetőbb mint a vodka vagy a kifinomultabb tudást elváró de kissé elsznobosodott bor . A whisky markáns aromái és karakterei sokkal egyszerűbben tudják felkelteni egy új iránt nyitott és az igényességet a sznobsággal nem összekeverő generáció figyelmét , mint a szimplán az alkohol hatását produkáló ipari mennyiségű , jellegtelen aromájú italok. A whisky fogyasztásának is meg van a maga metódusa , a maga sznobsága de sokkal intenzivebben tudja megértetni a különbségeket és felismertetni a saját érdeklődésünk irányát mint akár csak a monokarakteres pálinkák vagy az időjárás által évente változó minőségű borok . A whisky marketingje pedig olyan irányból közelíti meg a vásárlót , ami terméktől függetlenül sikeres . A termék mögé tett történetek , a sztorik , a történelme egy-egy márkának sokkal érdekesebb mint a hétvégi falusi diszkóban promóztatott vodka-energiaital kombó . Természetesen itt elsősorban arról a közegről beszélek , akik a minőség és elsősorban a maláta whiskyk felé nyitnak . Ez tehát egy sikeres újrapozicionálás volt , a fiatalabb generációk és ami még fontosabb , a hölgyek megtalálták az igazi értelmét az alkoholfogyasztásnak . Utóbbiak köztudottan érzékenyebb ízleléssel rendelkeznek mint a férfiak, ergo a whisky kóstolás folyamata és a whiskyk változatossága számukra szó szerint egy új megvilágításba helyezte az alkoholt . Ezt a nemzetközileg is észlelhető változást tapasztaltam a korábbi években Budapesten a whisky show alatt és kóstolásokon . Idén sem kellett csalatkoznom , az októberi napsütéses délutánon nyitó harmadik budapesti whsiyk show regsiztrálásra várakozó sorában szép számmal akadtak hölgyek . Öröm volt üdvözölni régi ismerősöket , szakmabelieket , akik szinte kivétel nélkül hoztak magukkal olyan barátokat akiknek ez a show volt az első whiskyvel való találkozásuk . Szervezett kereteken belül mindenképp . Ebből kifolyólag a beléptetésnél már konstatáltam , hogy a tavalyi szülinapi partin megtapasztalt érdeklődés nem csak megismétli magát de túl is fog nőni azon . A regisztrálás után a sor tovább kígyózott a masterclassok foglalását intéző stand felé , vagyis a látogatók nem csak azért érkeztek , hogy ” leigyanak pár ezerért amit csak lehet ” , hanem akartak egy plusz tudást is a poharukba kerülő italok mögé . A masterclassok sikere az előző években sem volt kérdéses , de idén érezhetően sokkal több kérdést kaptam én is ilyen-olyan csatornákon azzal kapcsolatban , hogy melyik fejtágító éri meg minőségi értelemben . Ismét a tudatosság és az igényesség , amit annyira fontosnak emeltem ki korábban ! A kezdeti percek után a már ismert terembe lépve , a korábbi években megszokott formában elhelyezett standok fogadtak . Természetesen azonnal borult a betervezett útvonal , ahogy a bejárattól nem túl távoli Arran standján felfigyeltem a Devil’s Punch Bowl második kiadására . Ebben a momentumban az volt a nagyszerű , hogy a Devla 2 ( a palackozás hungarizált gúnyneve:) a nemzetközi piacon is a még újdonan megjelent kategóriába tartozott , sikere révén szinte már mégis nehezen elérhető palackozás a magyar whisky show standjain simán kóstolható volt ! Lám, annak is megvan az előnye ha a piac kicsi , mert a pár héttel később érkező nóvum még ártatlanul kelleti magát nálunk szemben a naprakész piacokkal, ahol hiénaként raboltak rá gyűjtők és rajongók . Egyébként a Devla 1 nekem jobban ízlett , bár a Chapter II ( ez meg a hivatalos neve a második kiadásnak:) is jó kis Arran . A multivintage palackozások az Arran egyike sajátossága , ebből kifolyólag előfordul az , hogy annak ellenére , hogy érezhetően kezdik megtalálni a saját stílusukat , a lendület időnként nagyobb mint a minőség . De ne bántsuk az Arrant , a Devil’s Punch Bowl jó whisky, kicsit giccses a palackja ugyan, ami szintén Arran sajátosság , de a doboz biblia formája és minősége gyöngyszemmé teszi a hazai gyűjtőknek, ajándékozóknak is .

Mielőtt tovább haladnék , gyorsan szeretném összegezni azokat a standokat ahol amerikai , ír whiskey vagy skót blendek voltak bemutatva illetve egyéb, az italkultúrához , a rendezvényhez , whiskyhez köthető témák voltak megjelenítve . A Budapest Highlanders Pipe Band nyilván kell , mit ér egy whisky show skót duda nélkül ? A kaszinó sarok nekem már évek óta rejtély , nem ismerem a hátterét annak miért vannak beszorítva az amúgy is szűk kiállítótérbe , szerintem remek kiegészítő program a rendezvény egyéb területén ( amennyiben erre van hely , nyilván ) . A show színes világát hivatott emelni a koktélverseny , ami remek ötlet, de szerintem ez is simán tudna hasonló sikereket elérni ( amit egyébként elért így is ) egy kihelyezett programként, a rendezvény egy egyéb szekciójában . Így , hogy a terem egyik sarkában ráadásul még ültek is a koktélpult előtt érdeklődők , az amúgy is szűk tér még jobban kényelmetlenné vált . A korábbi évekkel ellentétben idén nem is volt kérdés, hogy a terem közepén nem színpad lesz , hanem kiállítóboxok , ez pedig sokat jelentett a show színvonalát tekintve. Több és jobban elszeparált kiállító , remek volt a karton dizájn , láthatóan izgalmasabbak lettek a standok és tulajdonképpen a tömeg ellenére is egyfajta rendszert szabott a boxok közt haladó vendégeknek . Első körben valaki a belső boxok mentén haladt, majd viszafelé a külsőket kóstolta le vagy épp fordítva. De szintén megvolt a lehetősége annak , hogy egy méteres sugarú körből ki nem mozdulva négy különböző lepárló cuccát is megkóstolhatta az aki lecövekelt egy helyben . Őszintén szólva a tömeg minden whisky show sajátja bárhol is jár az ember a világban , itt nálunk is megszokott már , tulajdonképpen nem akadályozott senkit abban, hogy elérje a standot amit szeretett volna . De ha nagyobb a tér , kevésbé viseli meg az embereket az erős alkohol , nyilván nagyobb lehetősége van az embernek nyugodtan kóstolni , van idő többet beszélgetni a kiállítókkal . És ami a legfontosabb , a nagyobb tér egyet jelent azzal, hogy a magyar whisky szubkultúra kinőtte a gyermekéveit . Igenis ki kell mondani , hogy jövőre ez a terem nem lesz elég és nem is szabad most már ide beszorítani ezt a rendezvényt . A technikai malőr amiről a szervezők nem tehettek , nevezetesen a hőség a teremben azt eredményezte , hogy a hotel parkolója hamar megtelt a show látogatóival . Ahogy olvastam az első reakciókat a szervezők közösségi oldalán , a hasonló problémákat felvetőknek megnyugtató válasz érkezett a Whiskynettől . Szinte azonnal felismerték, belátták és mivel kinyilvánították bizonyára igy is lesz , hogy jövőre nagyobb helyszínen rendezik meg a showt . Emlékszünk még arra, hogy a második show után bizony voltak olyan szervezői vélemények is, hogy bőven elég lesz ide a kétévente megrendezett dzsembori . Erre jött a tavalyi szülinapi kaotikus , bár pozitiv kicsengésű parti , idén pedig az eddigi legjobb és legsikeresebb whiskys rendezvény , ergo kijelenthetjük, hogy óriási hiba lenne nem megrendezni évente a budapesti whisky showt . Már csak azért is , mert a körülöttünk lévő országokhoz képest ( leszámítva a bécsi Pot Still rendezvényt , ami mintája volt a pesti shownak ) máris lépéselőnyben vagyunk . A már uniós tagállam Horvátország turizmusa remek lehetőség a whiskyiparnak . Onnan egy ugrás a Balkán , ahol a whisky még mindig státuszszimbólum és a pár éve beomlott görög piac sincs távol ha a cégek egy nyugisabb üzleti közegben szeretnék átvészelni a mediterrán piacok válságát . ( Tudom, nyilván Magyarország sem az a hely ahol kiszámítható gazdasági helyzetről beszélhetünk de az élő cáfolat erre pont a Whisky Show sikere . A cégek nem hülyék . Nem vagyunk mennyiségi tekintetben fontos piac, de Budapest neve még mindig jól cseng,nem véletlen, hogy évről évre fontosnak érzik a Whiskynet partnerei, hogy újra és újra elküldjék a ma már ismerősként köszöntött márkanagyköveteiket, nem véletlen, hogy az év lepárlómesterének választott és a jövő sztárját készítő Kilchoman alapítója nálunk járt, nem véletlen az sem, hogy a standok naprakészebb cuccokkal voltak tele és, hogy egyre nívósabbak, szebbek voltak ). De mondhatnám azt is, hogy a lengyelek vagy a csehek hozzánk képest még az út elején járnak . A románok és a bolgárok ma már ugyanolyan európai piac a whiskynek , mint az olaszok, németek,magyarok . Azzal, hogy teljes jogú tagjai lettek az uniónak és egyben részesei lettek ugyanannak a piaci szabályozásnak, a whiskyknek csak simán be kell sétálniuk ezekre a területekre . Ne feledjük , ha üzletről beszélünk, blendekről beszélünk, azok pedig ma már mindenhol, a világ minden pontján legalább egy üveggel minden bárban jelen vannak. És nem viccelek, nekik ha csak két üveggel több kerül ezekre a polcokra, az már milliós profitot jelent . Brit fontban . Vagyis fogják keresni a hídfőállásokat a cégek,mint az Edrington, a Diageo de a kisebbek is . És legyünk már annyira büszkék, hogy Budapestnek igenis abba a sorba kell tartoznia, hogy Bécs, Milánó, Zürich , Hága,stb ! Nekünk kell minden évben whisky show ! Belgiumban például Göd méretű városkákban minden hétvégére esik szinte egy mini whisky vásár . Nyilván nem fogjuk soha utolérni őket, de egy közel két milliós közép-európai fővárosban , ha komolyan italkultúráról beszélünk, muszáj legalább évente összerántani a hazai rajongókat és elhozni nekünk az italokat, az újdonságokat, a szakembereket. És itt köszön vissza az , hogy vajon a business irányítja e a “közízlést” vagy a szubkultúra erősödött meg annyira , hogy befolyásolja a magyar whisky üzletben érdekeltek jövőjét ? Én egyértelműnek látom. A magyar whisky közösség ma már van annyira informált, igényes , hogy presszionálja arra a hazai whisky klubokat, kereskedőket , hogy igenis kell az új, kell a friss . Minél naprakészebb , minél igényesebb amit erre válaszként nyújt a Whiskynet vagy egyéb cég , annál inkább visszakerülünk arra a térképre amit fennen hangoztatnak egyesek , hogy mucsaiságunkban már rég lecsúsztunk róla. A fenét ! A magyar igényes . Csak kellett idő amig ledobálja magáról a felesleges sznobizmust, a buta kivagyiságot és sikerül neki megmutatni mi a különbség gagyi és minőség közt. Ezt elérte a Whisky Show, a Whisky Klub, a Whiskynet, a többi érdekelt.És teljesen mindegy, hogy most amerikai bourbonról vagy skót single cask palackozásról beszélünk. Tudjátok mit ? Nekem azzal sincs problémám , hogy az egyik legsikeresebb termék a mai whiskey palettán a mézes Jack . Azok akiket ez a fura termék elér, azok sokkal nyitottabbak lesznek arra, hogy legalább  egyszer belekóstoljanak valami igaziba . Látszólag ellentmondás a minőség-gagyi kérdésben, de remekül értelmezhető vele az , ahogy működik jelenleg az a mechanizmus, ami érdeklődőből egy informális közösség tagjává teszi a fogyasztót .

Biztos vagyok benne, hogy jövőre a helyszín nagyobb lesz . Fogalmam sincs van e már valami ötletük a szervezőknek, a magam részéről csak annyit szeretnék mondani , hogy ma már egy whisky rendezvény is igyekszik egy önálló arculatot vinni. Zürichben például két hajón van megrendezve az éves show , ott ringanak a városi tó kikötőjében és az érdeklődők roppant élvezik, hogy nem egy megszokott helyen zajlik egy rendezvény. A Whiskyschiff Zürich az pont ettől lett érdekes a kiállítóknak. Pedig őket is a kényszer vitte rá anno erre ! Vagy az edinburghi szakbolt Whisky Fringe rendezvénye, ami három napon keresztül tart egy rendezvényközponttá átalakitott templomban . Egy templomban ! Van ilyen Hollandiában is. A németek főleg kiállítócsarnokokba viszik ezeket a rendezvényeket . Azt akarom csak mondani ezzel, hogy nem kell félni attól, hogy esetleg elsőre valami extrémebbnek tűnő helyet válasszanak a szervezők jövőre . Sőt ! A világ és igy a whisky világ is elsősorban nem mint potenciális piacra tekint Magyarországra , hanem egy egzotikus , gyönyörű európai fővárosra aminek olyan adottságai vannak ami kevés más városnak . Privát beszélgetésben volt olyan lepárló aki elmondta, hogy nekik ez, hogy eljönnek Budapestre , nem elsősorban az üzletről szól, hanem arról, hogy elismerik a magyar szakbolt elhivatottságát és arról, hogy Budapest neve az éves utazásaik során ad egyfajta egzotikumot annak, hogy merre jár a brandjük . Akkor ha nem tudjuk megtenni, hogy vetekedjünk egy belga piaccal , akkor használjuk amink van. Tehetséges embereket és Budapest vonzerejét . Mert ezek még megvannak, bárhogy is próbálják egyesek valami bebutitott, lepusztult, birkamentaitású valakiknek beállítani ezt az országot és lakóit . Szóval, csak bátran , kedves szervezők ! Most már nyugodtan merhettek húzni valami mást. Láttátok, hova jutott ez az egész ! Ha megértitek mit üzen a tömeg ami most már rendszeresen megjelenik a rendezvényeiteken és megértitek hogyan lehet arculata egy budapesti whisky shownak, akkor nem hibázhattok .

FOTÓKHOZ KATT IDE !!

Visszatérve a whiskykhez (és maradva innen kezdve a single maltoknál)! A már említett Arran stand után a campbeltowni Springbank pultjánál jártam . A nemrég külső frissitésen átesett Longrowból itt volt az új Red , az ausztrál shiraz érlelt verzió, a tavalyi Rundlet & Kilderkin kishordós érlelés és a CV helyére lépett Longrow Peated , úgyis mint a brand vezető maltja . Az első naprakész palackozás, öröm volt látni, főleg azt ,hogy a magyar látogatók is egyre inkább megkedvelik ezt az őszinte, egyszerű, egyedi lepárlót . A Peated pedig nekem sokkal jobban tetszik így, egyszerűbb állapotában mint a CV majd’ féltucatnyi érlelésből válogatott brutalitása . A Springbank brandből is itt voltak a legfontosabbak, a 10 yo, a 18 yo és a 12 yo Cask Strength . Láttam a fotókon, hogy a masterclass is sok érdeklődőt vonzott . Az a réteg aki ismeri, érti a Springbank lényegét , az gyakorlatilag egy tapasztalt fogyasztónak tekinthető. Úgy láttam, ilyenekből egyre több van otthon is ! Bónuszként a Springbank standon láthattunk egy eredeti Togurot is !!!:)

A Glenfarclas stand hozta a szokásos családi ezüstöt . Még mindig függetlenek, még mindig jók , egy darab whiskytörténelem minden palackjuk .

A Diageo stand ugyanolyan volt mint a világon bárhol, ahol megjelennek. Johnnie és a Talisker, Singleton duó , szerencsére a Caol Ila 12-vel kiegészítve . Hát, ők így . Érthető miért ezeket nyomják, még mindig a legismertebb és legaktivabb nevek ezek a megacégtől , de azért legalább helyi szinten hozhattak volna egy Lagavulint , egy Obant , esetleg az új Taliskereket (ha volt ,bocs, én nem láttam). Nyilván ez nem azok döntése feltétlenül akik a pult mögött álltak és nem ők voltak az egyetlenek akiknek van olyan cuccuk amik most már rendszeresen nem kapnak elég teret Budapesten. Bizonyára ennek is van oka, de szerintem a szakbolt bevállalhatna egy olyan standot ahol ezek az elhanyagolt brandek vannak kínálva .

Volt természetesen Whiskynet stand is, ott volt Bruichladdich például, de idén közel sem kapott a Laddie akkora figyelmet, mint az előző években. Hogy ennek van e bármi köze ahhoz , hogy a Bruichladdich gazdát cserélt, azt nem tudom. Emlékeim szerint kínálták itt a Big Peat nevű blended maltot, ami egy majdnem komplett Islay szelekció és most már évek óta talán a legsikeresebb füstös whisky a kínálatukban. Jó ár, jó whisky, szokatlan vicces palack . Remek ajándék,ennyi a siker . A portfolió másik egysége, a Whisky Shop asztalánál kedvezményesen lehetett vásárolni egy széles kínálatból. Volt ott Benromach,BenRiach, a campbeltowniak minikkel és normál palackokkal , Gordon & MacPhail cuccok , anCnoc Peter Arkle Edition 1 , Glenfarclasok, portói érlelt GlenDronach, Kavalan Tajvanról , bourbonok az Államokból. Hasznos stand volt .

Az olasz függetlenek, a Wilson & Morgan idén is hozta ismert érlelési stílusában a szép neveket , mint a Bowmore, Cragganmore, Glenrothes és az újranyitott és eleddig ritkábban piacra dobott Glen Keith sherry finisheket.

A Glenfiddich stand hasonló a Diageo standhoz , hozzák a kötelezőt . Nekik ez a vezető termékük, logikus, hogy a világ legismertebb single maltjaként ezt is kell tenniük . A stand csapata a hazai koktélszcéna jeles képviselőiből, a Bols oktatóiból állt , nekik egyéb elfoglaltságaik is voltak később a koktélverseny során .

A Heinemann testvérek asztalánál főleg amerikai whiskeyk szerepeltek , de övék volt az egyik nagyágyú is, a Laphroaig 18 évese . Láttam náluk Jurat és Dalmoret is, ezek ketten ezekkel az alappalackozásokkal nincsenek könnyű helyzetben már egy budapesti whisky show alatt sem.

Az InverHouse stand hozta az összes brandjét , ők komoly energiát fordítottak az elmúlt években arra, hogy egyik márkájuk se vegyen el több figyelmet a másiktól . Ez a kollektív brand frissítési taktika működik, hiszen az ismert blendjeik mint a Hankey Bannister és a Cattos régi, jól bevált blend márkák új csomagolásban , az Old Pulteney megújításába fektetett energia is kifizetődő volt mióta a bibliaárus Jim bácsi telecelebkedte a 21 évesükkel a világot , a Speyburn egyelőre sikeresebb Amerikában mint Európában de legalább visszatért a főszínpadra a cég egyéb maltjai mellé . Az anCnoc barátságos világának ugyancsak jót tett , hogy a varázsceruzát munkába állították , míg a Balblair szerintem a legkomolyabbat fejlődőtt az egyre inkább kiforrott vintage palackozásaival. A Balblair egy nagyon jól gondozott malt, kiváló bourbon érlelt felföldi whisky, amivel ráadásul imádok dolgozni. Egyedi palackozás, elegancia, letisztult ízek, minőség. A szónak valóban a nemes értelmében vett, elegáns és nőies whisky .

A Glengoyne természetesen hozta az új sorát , tartott egy szép masterclasst , megmutatta, milyen az ha csak a tisztaságra összpontosít egy lepárló . Szép sherried malt whisky , nincs tőzeg, nincs karamell .Ha magyar vendég Skóciába látogat,Glasgow külső részén egy igazi szépséget talál a Glengoyne lepárló személyében.

A legkomolyabb stand a Kilchoman Distillery asztala volt. Itt az alapító és az év lepárlómesterének választott Anthony Wills képviselte a saját brandjét . A Kilchoman sztorit mindenki ismeri már aki érdeklődik a whisky iránt . Fiatal, Islay, tőzeg . Ezek a hívószavak ehhez a szép párlathoz . Az oloroso érlelt Kilchomanok szép jövő előtt állnak , de még náluk is szebb előtt a Kilchoman bourbon érlelések . Naprakész stand volt, az összes nagyágyúval. Full sherry érlelt Loch Gorm, 100 % Islay , Machir Bay , egy single cask palackozás és a masterclasson Mr.Wills bemutatta a legújabb Kilchomant is, a Vintage 2007-et (ha jól tudom) . Ez a stand, ezzel az emberrel, ezzekkel a whiskykkel ugyanezt mutatja be New Yorkban, Londonban, Tajpejben, mindenhol . Nagyon komoly megtiszteltetés volt az, ahogy ő kezelte ezt a budapesti whisky showt . És gratula a szakboltnak, naprakész és teljes szortiment a jövő és a jelen egyik legsikeresebb skót single malt whiskyjéből !

Én a Kilchomannak adtam volna a voksomat a legjobb stand címért , a fent emlitett okok miatt . Tetszett a Jameson szinte monumentális dobozfala és az, ahogy a fényeket használták hozzá. A legjobb stand idén mégis a Nikka lett, ami bármilyen okból kifolyólag történt is, tiszteletreméltó választás volt . A japán whiskyk, ahogy megfigyeltem, évek óta nagyon kedveltek Magyarországon . És egyelőre csak a Nikka, Yoichi,Yamazaki amit a legjobban ismerhet a hazai közönség ,de ott van még a Chichibu, a Hanyu vagy az atomjó Karuizawa. Utóbbi ugyan nem európai pénztárcákhoz van igazitva , de skót single malt rajongóként is a világ egyik legjobbjának tartom. Ha valaki rászánja magát arra, hogy nagyon-nagyon komoly pénzért vesz whiskyt, az vegyen Karuizawat !

 

Mint említettem a masterclassokat idén kihagytam . A fotókat elnézve, minden előadás teltházzal ment . Tudomásom szerint érezhetően kevesebb volt az, aki a nap végére túllőtt a mértéken , ez is jelzi, hogy van előrelépés:) Technikai szempontból jó döntés volt a spittoonok használata , mert bár víztartályok bizonyos okok miatt nem lettek beengedve a rendezvényre a helyt biztosító hotel döntése alapján, de minden asztalnál tölthetett az ember a poharába vizet . Igy nem csak kimosta a poharát és normálisabban kóstolhatott , hanem a szükséges folyadékmennyiséget is pótolhatta. Ez nagyon lényeges . Akárhova is megy jövőre a whisky show, a víz kérdésből ne engedjenek a szervezők . Egészségügyi szempontok okán se, a minőségi alkoholfogyasztás okán se és azért se mert állítom, hogy annak, hogy kevesebb részeg volt a nap végén , annak oka az is, hogy friss vizet tudtak az emberek a szervezetükbe juttatni.

Az, hogy meleg volt, hogy tömeg volt, hogy az emberek nagy része a parkolóban időzött kikerülhetetlen része annak, hogy ha valami már túlnő önmagán . Mint a budapesti whisky show .

 

Hogy szokták a trendi tehetségkutatókban mondani ? Megérkeztünk.

Megyünk tovább ?

 

Köszönet a Whisky Show minden szervezőjének, résztvevőjének ezért a napért ! Jövőre veletek,már máshol és még ennél is jobb hangulatban ! The Show must go on !!

 

Slainthe Mhath Budapest Whisky Show !

 

 

 

6 thoughts on “Whisky Show Budapest 2013

  1. Belgiumban mini whisky vásár – nálunk apró eldobált borfesztiválok. Abban ők vannak lemaradva ;)
    Sláinté!

    Kedvelés

  2. De a bor az saját termékünk, mig a whisky se nem belga, se nem magyar . Lehetne ennyi erőből hasonló hobbijuk akár a pálinka is. Vagy a magyar bor.
    Egyébként az ” apró , eldobált borfesztiválok ” az most jó nekünk vagy sem ?:)

    Kedvelés

  3. küldd el a whiskynetnek ez a szösszenetet, talán még fizetnek is érte (+ a jövőben tiszteletjegy, hogy irjál a rendezvényeikről, stb) – határ a csillagos ég.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s