whisky

Rusztikus eredetiség – Glenmorangie Túsail

Idén lesz öt éve , hogy a Glenmorangie Distillery Dr.Bill Lumsden vízióit követve bemutatta a Private Edition szériáját . Ez a kis túlzással a master blender játszóterének is tekinthető sorozat egyfajta kreatív alkotások gyűjteménye a whisky és a tölgy kapcsolatára alapozva . A sorozat legújabb tagja ugyan szakít ezzel a hagyománnyal , de tovább visz egy másik tradicionális jellegzetességet egyben továbbra is megtartja a Glenmorangie Private Edition kollekció jellegzetes , precízen megkomponált profilját . Magas minőségű alapanyagok , az aromák kombinációja , az alkotó egyedi világlátásának whiskybe transzformált különcsége , hagyomány és innováció. A sorozat hatodik tagja a Glenmorangie Túsail folytatja a megkezdett utat , egyben megnyit egy új alfejezetet is az eddigi tölgyre alapozott elképzelések mellett.

A Túsail gael nyelven nagyjából annyit tesz, eredetiség . Fahumor ha megjegyzem, ez nem túl eredeti ? Sebaj , a lényeg mi van a palackban ! A whisky mint tudjuk , elég egyszerű produktum . Árpa ,élesztő , víz amiből maga az alapmű összeáll , majd idő kérdése és a tárolásra használt tölgyhordó átveszi az irányítást és valamikor , állandó változások közepette palackozásra kerül  egy aktuális állapotában a whiskyvé nemesedett párlat . Az alapanyagok közül a felhasznált árpa és a víz minősége nyilván fontos , ahogy az is , milyen élesztőt használ egy-egy lepárló , de alapvetően ezeket a végeredményben, a palackozott malátawhiskyben kevésbé lehet jellegzetességnek tekinteni . Magyarán nélkülük nem menne de a sorsuk a feledés. Eltörpülnek a robusztus , tölgyfa okozta változások és a domináns aromák mellett . A Glenmorangie Private Edition széria pont erre , a fa és a párlat kapcsolatának egyediségére épül . A sorozat öt eddigi kiadásában kaptunk már pedro ximenez utóérlelést , füstös oldschool variációt , toszkán és francia boroshordó befolyásolta whiskyt vagy épp virgin oak érlelést . Most a Túsail új fejezetet nyit .

glenmorangie-tusail-ps

A whisky apropója egy klasszikus brit árpa , a Maris Otter rusztikus aromáinak megőrzése , ezúttal a whisky aranyszín , folyékony formájában. A Maris Otter egy alap gabonának számít lassan ötven éve a brit sörfőzésben . Őszi árpa mogyorós , rusztikus , gazdag és édes , melaszos-karamellás ízvilággal ami elég hamar veszélybe került miután a hetvenes-nyolcvanas években a nagyobb hozam érdekében megjelentek a szigetország földjein az ilyen-olyan keresztezések , új gabonafajták , nemesítések . Bár kihalás nem fenyegette , a feledés igen . Ezt ismerte fel két angol vetőmagkereskedő , akik egyfajta fajtamentésként megőrizték és azóta is gondozzák a Maris Otter eredetiségét , örökségét . Ezt tartotta érdekesnek és tiszteletreméltónak Bill Lumsden és kérte fel őket együttműködésre legújabb whiskyje kapcsán . Az elképzelés szerint a Maris Otter édes,karamellás, egyszerű ,nehézkes és vidékies aromái remekül kiegészíthetik a Glenmorangie jellegzetes stílusát , amit a füstölt körte , barack , minerális élesség , narancsos jegyek jellemeznek . Az elképzelést tett követte és elkészült a Túsail . A whisky tisztelgés egy klasszikus brit gabonafajta , annak ethosza és őrzői előtt . Mint általában a brit hagyományok , ez is robusztus , egyszerű , és értelemszerűen főleg csak a furcsa briteknek jelentenek sokat . A gyakorlatban a legtöbb brit tradíció kissé bumfordi , idejétmúlt de kétségtelenül hasznos holmiként létezik , még ha az európai szellemnek sokszor megmosolygtatóak és érthetetlenek is ezek a ” csak azért is megtartjuk ” dolgok . Ilyen szempontból a brit sörfőzés és főleg a skót whisky készítése világszinten is elismerést hozó hagyományok , szemben mondjuk a hideg-meleg vízcsap érthetetlensége vagy az emeletes buszok nevetségessége közt . De a hagyomány az hagyomány , én pedig örömmel fogadom . Pláne , mint említettem , ha ennek köze van a whiskyhez .

tusail

A Túsail illatában mély aromák , robusztus földesség , malátás-kekszes vonásokkal és mogyorós,karamellás háttérrel . Ízében rusztikus , édes árpamaláta , gyömbér , karamella , datolya keveredik a jól ismert Glenmorangie housestyle jegyeivel . Lecsengése kellemes ,közepes intenzitású . Nagy odafigyelést igényel az élvezete de tagadhatatlan a kontrasztok adta érdekesség . Olyan mint amit sugall . Egyszerű , testes aromák a whisky minden fázisából , szépen és ízlésesen , visszafogottan felöltöztetve . Nagyjából lefedi azt amit a Glenmorangie valójában tud . És innen nézve remek sarokköve lehet egy újrakóstolásnak és a fa-párlat viszony megítélésének . A Glenmorangie Private Edition a Túsail beemelésével erre tökéletesen alkalmassá vált .

Nos, a Maris Otter , ami eredetileg a Cambridge környéki földeken lett először elvetve és nevét egy utcáról kapta ( Maris Lane ) mostantól tovább él a Glenmorangie Private Edition ” Túsail ” által is . A whisky a sorozatnak megfelelően nem hűtve szűrt , természetes színű , 46 % -os alkoholtartalommal bír . Jelen információk szerint a tölgyfa hordó identifikálása nem cálja a készítőnek . A lényeg a Maris Otter , a tradicionális malting floor használata , a Glenmorangie és ennyi.

Egyszerű ez . Mint általában a legtöbb dolog az Egyesült Királyságból . És működik .

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s