Ismét rekordokat döntött a skót whisky exportja

Közzétette az SWA, azaz a Scotch Whisky Association, a skót whisky szakmai érdekképviseleti szervezete a 2019-es export adatokat, ami a csatolt képen látható.Pár alapgondolat erejéig azt hiszem érdemes foglalkozni a témával.

A legfontosabb szám az infografikán a teljes export összege, ami 4.91 milliárd brit font, lassan évről-évre közelít a bűvös 5 milliárd felé. A tulajdonképpen egyszerű termék, a whisky, egy érlelt gabonapárlat így forintosítva közel jár a 2000 milliárd forinthoz…Ez az export összeg 4.4 % emelkedést jelent 2018-hoz képest. Mint elsősorban a skót single malt whisky iránt elfogult ember, a kategória 11.7 % -os export érték növekedése nagy öröm. Ezzel az adattal a single malt értékben elérte a 30 %-ot, standard 70cl palackra vetítve pedig a 10 %-ot. Kijelenthetjük, hogy a hosszú évek óta emlegetett adat, ami arról szólt, milyen elenyésző a malt whisky aránya a teljes whisky termelést és exportot tekintve megdőlt, hiszen a sokszor nevesített 4-5 %-hoz mérten a változás már jelentős. De még így is sokkoló a blended whisky túlsúlya, ami önmagában nem meglepetés, hiszen ez mindig is így volt, de a számok azért durvák. Az egyéb kategória 6 % sem rossz eredmény értékben, de még inkább mennyiségben, ami 26 % ! Ez utóbbi szám valószínűleg azért ilyen kiugró, mert az egyéb kategóriában van a bulk whisky, vagyis a nem palackozva exportált whisky. Ezt osztották le 70cl palackra az adatok értelmezése miatt. A bulk whisky jellemzően olyan országokba kerül, ahol vagy “nem skót whiskyként” kerül a piacra, mint Japán, ahol a beszerzett skót whiskyt a saját párlataikkal keverve kreálnak japán whiskyt, vagy egyéb olyan országok, jellemzően ázsiai piacok, ahol hasonló módon használják javításra a skót nedűt.

180 országba exportálnak az SWA szerint, így amennyire én tudom aktuálisan hány ország van a világon, kis túlzással elmondható, hogy szinte teljes egészében lefedik a Föld országait. A különbség szinte elenyésző, alig több mint másfél tucat ország, amibe ha bele számoljuk pl Vatikánt, vagy hasonló méretű, esetleg vallási vagy egyéb szabályok szerint alkoholt tiltó országokat, akkor azt hiszem ennél többet nem is akarhatna a skót whisky. (megjegyzem, volt olyan személyes esetem, ahol egy úriember egy általam most meg nem nevezett muszlim országból miután elképesztő összegért whiskyt vásárolt nálunk, arra a kérdésemre, hogy nem lesz-e gond ennyi alkoholt bevinnie az országába, nevetve közölte, hogy nem, mert ő ott az agrárminiszter és amúgy is a koronaherceg a papája, majd közölte, hogy küldi a személyzetet összeszedni a cuccot és majd utána viszik magánrepülőn, hát van ilyen is:))

De nézzünk pár konkrét piacot, ha már az SWA szépen felsorolta nekünk a 10 legfontosabbat érték és mennyiség szerint elosztva. Az értékben mért versenyt az USA nyerte tavaly, ráadásul úgy, hogy az utolsó negyedévben hatalmasat zuhant az Amerikába irányuló skót whisky export, köszönhetően az extra tarifának. Nem véletlen, hogy jelenleg ennek a helyzetnek a megoldása a prioritás a skót whiskyipar számára, semmint a Brexit. Az értékben mért piacok közt második helyezett Franciaország nagyjából annyit esett vissza mint amennyit az amerikai export nőtt, mennyiségi tekintetben azonban mindkét ország zuhant (7 %-7.8 %). Még ilyen zuhanás után is a franciák vezetik ezt a listát, az amcsik a harmadikak, köztük pedig ott van India, ami a maga 16 %-os mennyiségi emelkedésével gyakorlatilag lefedi az említett két ország “veszteségeit”. Az indiaiak értékben is hatalmasat ugrottak, majdnem húsz százalékot, ami lehetne gyanús, de ez a helyzet tipikusan a bulk exportnak köszönhető. Az indiai piac adatainak emelkedése főleg azon politikai és üzleti aktivitásnak köszönhető, amit a skót whisky eredetvédelmének elfogadása jelentett, illetve pár vezető nagyvállalat növekvő helyi aktivitásának, vegyesvállalatok alapításának. India mellett az úgynevezett BRIC államok (Brazília, Oroszország, India, Kína) közül a brazilok fértek fel a mennyiségi listára, nagyon szép 10 %-os emelkedést hozva, de még ez sem volt elég, hogy az érték alapú oszlopba kerüljenek. A brazilok is a jelek szerint az olcsóbb italokat kapják…A másik két ország, az oroszok és a kínaiak egyik listára sem kerültek fel a tavalyi adatok alapján, ennek nyilván szintén gazdaságpolitikai okai vannak. A Brexit után új alapokra helyezve a viszonyokat, azt hiszem csak idő, pár év kérdése, hogy ott legyenek a grafikán.

A Top 10 piac érték alapján sorai közt tudja Tajvant, ami komoly 22%-os növekedést hozott tavaly, ami főleg annak köszönhető, hogy picit hasonló a helyzetük mint a franciáknak a skót whisky business számára. Egyfajta depóként, hídfőállásként használják őket, ezért a meglepően nagy számok a két ország esetében. Az egzotikus Szingapúr, annak ellenére, hogy esett az adatok alapján az érték listán, még mindig fontos piac, ez pedig annak köszönhető, hogy ott van az egyik legkomolyabb GTR piac, a luxus whiskyk igazi közege, köszönhetően a szingapúri repülőtér csomópont funkciójának. Érdekes, hogy Tajvan a hatalmas value növekedése ellenére sem fért fel a volume listára, ezzel is erősítve a tényt, hogy a kis ország sokkal inkább funkcionál a környékbeli, kereskedelmi szempontból problémás, de igényeiben a státusz jellegű, drágább whiskyket preferáló piacok számára, amolyan bevásárlóhelyként. Mondjuk tapasztalaataim szerint azért a tajvaniakat sem kell félteni, saját jogukon is sok és jó whiskyt vásárolnak és fogyasztanak.

Talán a legizgalmasabb adat a Value listán Lettország. Hogy a francba kerül egy ilyen listára top 10-es piacként Lettország? A helyzet hasonló a pár sorral feljebb írtakhoz. Nyilván nem a lettek lettek egy év alatt whisky függők…A kis baltikumi ország stratégiai helyen fekszik az orosz és finn bevásárlóturizmus számára, és persze mint új és izgalmas piac, az egész Baltikum depójaként is működik. A listán egyértelműen látszik a skót whiskyipar előrelátása, hiszen a lettországi növekedés pont annyi, mint amit a mexikói piacokon “bukott” a skót whisky. Ez pedig azért érdekes, mert szerintem egyértelműen egy súlypontáthelyezést láthatunk, a skót whisky áthelyezte a távolabbi, több költséggel járó közép-amerikai piacról az érdekeit egy európai uniós országba. Talán ennek is köszönhetően jelenleg a Brexit dráma ellenére is az EU a legnagyobb partner, 30 %-ot lefedve az exportból. Még a nem EU-s, kelet-európai piacok is 20 % felett nőttek whisky export értékben, elsősorban az ukrán és részben az orosz piacok miatt. Sőt, a pár évvel ezelőtti dél-európai piacok beszakadása(görög és spanyol válság, olasz piacok gyengülése) a jelek szerint a spanyolok felől kezd kicsit éledezni, apró lépésekkel elindultak felfelé, mind a value, mind a volume tekintetében. Amerika jelenleg Ázsiával hasonló százalékban “részesedik” a skót whiskyből. Utóbbiaknál érdemes megemlíteni Japán adatait, ami mindkét szegmensben hatalmasat nőtt (16.1 % value – 19.7 % volume), főleg a bulk exportnak és a japán cégek skót whisky businessben való szerepének köszönhetően.

A végére egy kicsit “intimebb” gondolat. Tudom, elsőre röhejesen hangzik majd, amolyan szélmalomharcnak vagy nem reális gondolatnak, de a fenti listákon Lettország példája azt hiszem ad alapot annak, amit megemlítenék. Most már hosszú évek óta amennyire tudom, próbálom “promotálni” a közép-európai piacokat, úgyis mint vakfoltot a skót szakembereknek. A tény az, hogy a fenti adatokat nézve ezek az országok semmiféle piaci súllyal nem bírnak a skótok számára. De akkor még mindig itt ez a lettországi kérdés, én pedig pontosan valami hasonlót képzeltem el mikor annó belekezdtem kis magányos lobbitevékenységembe Magyarország számára. Próbáltam a cégeknek rávilágítani arra, hogy elhelyezkedésünknél fogva Magyarország remek közép-európai depó lehetne, ahonnan könnyedén elérhető a környékbeli sok kis EU-s ország, a Balkán mint a bedőlt déli piacok részbeni helyettesítője, viszonyainknak köszönhetően az akkor még majdnem “szűz”területnek tekinthető, de nagy és potens lengyel piac, és mellettünk Ukrajna, ami egyébként nem is hisszük, milyen komolyan van véve üzleti szempontok alapján a skótok részéről.

Nyilván nem voltak illúzióim, hogy az én szintemről valaha is eljut bármilyen döntési szint elé a véleményem, de azzal minden érintett egyetértett, hogy a következő fehér folt amit igyekeznek majd “elönteni” az pont ez a térség lesz. Ennek az úgynevezett kulturális puhítása mára elérte az ingerküszöböt Skóciában is, értve ezalatt, hogy az elmúlt 4-5 évben a közép-európai és pár kisebb piacokon elképesztő aktivitással terjesztik a helyi érintettek a whisky szeretetét, szellemiségét. A Baltikumban egy viszonylag szűk időkeretben a skót whisky márkák (és egyéb whiskeyk) három ország három fővárosában tudnak felvonulni a helyi show és fesztivál szervezésnek köszönhetően. Riga, Tallin és Vilnius évről évre izgalmasabb. A múlt hétvégén épp Zágrábban volt egy jó kis show, Bulgáriában évente többször is és több helyen is van whisky fesztivál, Belgrád is jön fel, a lengyelek mára komoly kapcsolatokat építettek ki, de még Ausztriában is egyre népszerűbb a hétvégi, kis rendezvények stílusa, Graztól Salzburgig. Ha azt mondom, hogy egy kvázi baráti kóstoló eseményből Erdélyben rendszeresen növekvő esemény lett a Dramsylvaniaból, vagy, hogy Kijevben a legnagyobb, a luxuspiacokon aktív skót márkák otthon érzik magukat, akkor a jelenről beszélek. Arról, amit 3-4-5 éve még meg kellett mutatnom pár embernek a térképen, hogy hol is van, és, hogy nem csak a Ballantine’s az amit ott az emberek ismernek. A prágai, pozsonyi fesztiválok ugyan még nem nőttek fel minőségben az említettekhez, de a baltikumi példából kiindulva, a márkáknak is könnyebb és gazdaságosabb lehetne egy Prága-Pozsony-Bécs-Budapest, sőt onnan akár Ljubljana-Zágráb-Belgrád -Bukarest vonalon mozogni, ha már a bolgárok egyedül is megállnak a lábukon.

Budapestnek nincs miért szégyenkeznie show tekintetében, hiszen idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Budapest Whisky Show, ami így Közép és Kelet-Európa egyik, ha nem a legidősebb whisky rendezvénye. A szervezők a piaci lehetőségeikhez mérten évről-évre többet tudtak eddig kihozni a dologból, annak ellenére, hogy az említett kicsi és extrém árérzékeny hazai piac mellett még az sem segíti a dolgokat, hogy olyan nagy cégek mint a Diageo vagy az Edrington szó szerint leszarja a magyar piacait és partnereit. Ahogyan az sem segít, hogy a hazai disztribúciós csatornák szereplői közt kevés az aki a whiskyt érti, szakmailag közelíti meg, nem csak úgy, hogy ha benyomom listára a cuccot a teszkóhoz akkor már meg is vagyok…

Aki járja a pesti showt, pontosan tudja hogyan szarik bele a magyar whisky fogyasztókba az Edrington (Coca Cola disztribúción keresztül is), hiszen talán egy alkalmat leszámítva a magyar rajongók a legnagyobb és legfontosabb hazai whisky rendezvényen nem tudnak Highland Park (!!) vagy akár alap Macallan maltokat kóstolni. Kapunk Naked Grouset helyettük. A Diageo magyarországi cége meg olyan helyzetbe kerül rendszeresen, hogy a saját terméke olcsóbban kerül egyéb piaci szereplőkhöz mint amennyiért nekik az anyacég szállítja…Persze, hogy alap dolgokkal van néha jelen egy budapesti show-n.

Ha már az esélytelenség ellenére mégis létezik magyar piaca a whiskynek, akkor meg kell jegyezni, hogy bár a fenti, talán picit utópisztikusnak ható tervek és gondolatok ellenére(de nem!!lásd Lettország sokadszorra is…) nincs erős háttere annak, hogy regionálisan főszereplők legyünk.És már nem is tudunk összefogni a környékbeli 10-12 főváros whisky fesztiváljainak szervezőivel egy összehangolt szezont kínálva a whisky világ szereplőinek (nagy feladat mert szemben a német-belga-holland közeggel, ahol minden hétvégére esik egy fesztivál egész évben, vagy a franchise módon működő atomdrága Whisky Live rendezvények, plusz a zarándoklat szintjén létező skót rendezvények) akkor marad az, hogy az apró pici lépésekkel próbáljunk a whisky vérkeringésben maradni. Ennek egyik eleme a kisebb, minőségi független palackozók behozatala a magyarországi piacra, amibe tavaly a Whiskynet bele is kezdett a már meglévő partnerei mellett.

Ebből kifolyólag most az a feladat, hogy az egyre népszerűbb whisky kultúra minőségi vonalon kellően fejlődjön. Meg kell értetni a piaccal mik és kik a független palackozók és milyen szerepük van. Nem kellene elengedni az ismeretterjesztést sem, hogy ne dilettáns módon találkozzon először a nem budapesti közeg a whiskyvel ilyen-olyan profinak nevezett “kóstolók” alatt. Utóbbi persze nagyon jó dolog is, hiszen azt jelzi van érdeklődés, sőt piaci viszonyok közt is megtalálja a számítását pár vidéki szereplője az alkohol kiskereskedelemnek, de azért óriási tudásbeli hiányosságok vannak, amik nem a legjobb módon mutatják meg a whisky lényegét új fogyasztóknak. Nagyon jön fel és egyre markánsabb hangot mutat a hazai bourbon és rye whiskeyket kedvelő réteg, velük is illene az igényeiknek megfelelően foglalkozni. A lassan elindult whisky klubok és kóstoló társaságok sem ellenfelek, csupán bele kell rázódni, hogy mindenki tudja és megértse a helyét és súlyát a hazai viszonyokban.

Mielőtt lezárom ezt a hosszúra nyúlt gondolatmenetet, azért újra szeretném hangsúlyozni, hogy értsük meg, a világ egyik legjelentősebb “élelmiszeripari” termékéről beszélünk és annak kultúrájáról, kereskedelméről. Egyáltalán nem arról, hogy van pár tucat ember Magyarországon, aki ezt túllihegi de a többség inkább azt nézi, mi az aktuális akció a lidliben…

Ez egy jelentős termék, amit csak a szenvedély szintjén lehet megérteni, miközben figyelni kell arra, hogy a szenvedély ne legyen beteges. Ehhez pedig szerintem az út a tudatosságon, a tájékozottságon, a kreativitáson és a párbeszéden keresztül vezet. Ideje lerázni egy bizonyos szinten azokat, akik mindent arra használnak ki, hogy saját hiperrealisztikus megközelítésükkel arra hívják fel a figyelmet, hogy micsoda birkák és megvezetett sznobok vagyunk, hiszen minden a pénzről, üzletről, alap kereskedelmi és marketing logikán alapuló kapitalizmusról szól. Igen, és? Perssze, hogy egy ekkora témának meg vannak azok a szereplői akik a profitot elteszik, akik számok alapján mozgatják a világméretű iparágat, a kereskedők, a szakértők, a véleményformálók, a befektetők, a gyűjtők, még a flipperek is. De főleg a fogyasztók a lényeg. Hogy jól érezd magad és azt vedd ki a whiskyből ami téged érdekel belőle. És mielőtt ellentmondást kiáltana valaki a fentebb írt és naivnak tűnő piaci pozíció elérése és a mostani sorok egyéni élvezetre fókuszáló mondanivalója közt, az egész ott találkozik, hogy minél fontosabb pontja tudsz lenni a whisky exportnak a magad szintjén, annál inkább a krémje, a minősége jut a picike piacodra a kapcsolatok révén a whiskynek, és nem a “kvínmargó” a szupermarketből lesz “a hét legjöbb whisky vásárlása” cím győztese. A kereskedők szemszögéből nézve pedig nem szabad, hogy az egyén ne legyen többet fontos az értelemszerűen nagyobb forgalmat bonyolító nagykereskedelmi partnerek miatt. Az egyéni érdeklődés hozta abba a helyzetbe a hazai whisky piac kiskereskedőit amiből mára egyáltalán komoly nagykereskedések nőhettek ki, az igények, a termék ismertsége, és nyilván a trend mellett. Az ország különböző részein működő, 4-5 nagy szereplő akkorát nőtt az elmúlt években amit nem mindegyikük tudott lekövetni a whiskyről való tudással. Van köztük olyan, akit az egész annyira érdekel csak, hogy száz forinttal olcsóbban tudja a social mediaban reklámozni a termékeit, és ezzel egy réteget vásárlásra magához tud vonzani. Tényleg itt kell még tartani, tényleg ennyit ér meg egy italkultúra? Miközben állandóan ömlik a szar arról, hogy egy millió alkoholista országa vagyunk? Lófaszt. A minőségi alkoholfogyasztásnak felelőssége is van, és nem csak a fogyasztó részéről. Nem, egyáltalán nem arról van szó, hogy ne vegyél vagy ne ajánlj olcsóbban valamit ha tudsz. Ez inkább arról szól számomra, hogy ha az SWA grafikát nézed, és látod mekkora üzlet a whisky, akkor ugorjunk rá és majd jönnek akik inni akarnak. Semmiféle tudatos, minőségi, szakmai és szenvedély alapú edukációt nem tud nyújtani a többség, tisztelet a kivételnek aki igyekszik.

De ami a legeslegfontosabb a whiskyben az mégis csak az, hogy egy élvezhető és roppant finom módja annak, hogy közösséget építsünk egy közös érdeklődés köré. Ehhez pedig a komolyságot az SWA infografikája kellően súlyos számokkal szállítja.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s